Tényleg fel kell futni a hegyre?

Tényleg fel kell futni a hegyre?

Tényleg fel kell futni a hegyre? 653 370 admin

Hasznos és üdítő néha újraolvasni bizonyos könyveket. Stephen Covey-t különösen.

Hosszú évekig időről időre elhatároztam, hogy reggelenként futócipőt húzok és felfutok a hegyre. Aztán jött a bűntudat, mert az elképzelés még csak elhatározásba sem fordult, nemhogy cselekvésbe.

Amikor a 8. szokás-t újraolvastam, és sokadik szempontból tekintettem át a Teljes ember paradigmáját, rájöttem, hogy bármennyire odafigyelek is a lelki, szellemi és kapcsolati tényezőkre, vagyis bármennyit foglalkozom is a   kapcsolataimmal, a folyamatos, és tudatos szakmai fejlődésemmel, és a lelki dimenzióimmal, ha a fizikai részt elhanyagolom, nem lehetek harmóniában önmagammal és a világgal.

A Teljes Ember Paradigmája szerint 4 dimenzió van az életünkben, amelyekbe befektetett energia mennyisége határozza meg az életünk minőségét.

  • A testi dimenzióhoz az összes szükségletünk kielégítése, a magunkkal való fizikai jól-bánás tartozik. Ennek minőségét a PQ, vagyis a physical intelligence jelzi.
  • A szív dimenziója a kapcsolataink ápolását, építését foglalja magában. Ide tartoznak mind a családi, baráti, mind pedig a munkahelyi kapcsolataink. Ennek a negyednek a fejlesztése az érzelmi intelligenciánk (EQ) fejlődéséhez vezethet.
  • Az Elme dimenziója a tanulásért, és az önfejlesztésért felelős. A mentális intelligencia, vagyis az IQ helyezkedik itt le.
  • A Lélek-hez pedig a lelkiismeret, az etika, a világban való nyomot hagyás tartozik. ( Spiritual intelligence-SQ)

Covey szerint csak akkor élhetünk teljes életet, ha mind a 4 dimenzióra odafigyelünk.  Érdemes rátekinteni időről-időre arra, hogy vajon hol tartunk az egyes negyedekben.

Feltehetünk magunknak olyan kérdéseket, mint pl.:

Mennyire táplálkozom egészségesen, mennyit mozgok egy héten?

Milyen a kapcsolataim minősége és mélysége? Mikor találkoztam utoljára, vagy beszéltem a barátaimmal?

Milyen a lelkiismeretem, mennyire tartom etikusnak, vagy a hitemhez illőnek a cselekedeteimet?

Mikor fejlesztettem magamat utoljára/ mennyi időt szánok a szakmámban való előrehaladásra?

 

Én is feltettem magamnak ezeket a kérdéseket és rájöttem, hogy  igencsak elhanyagoltam a fizikai dimenziómat. Covey szerint szervesen összefügg a 4 dimenzió és egyik sem működhet a másik 3 nélkül. Ha nem vagyok egészséges, képtelen vagyok a kapcsolataimra odafigyelni, nem járok el etikusan a gyerekeimmel szemben sem, hisz nem fogom tudni felnevelni őket, ha beteg vagyok.

Elhatároztam, hogy miközben odafigyelek a másik három aspektusra is, fókuszba helyezem a fizikai tényezőket és keresek magamnak olyan mozgásformát, amit szeretek, és amelyben nem jelent akkora nehézséget a kihívás, mint a futás esetében.

Rövid, de gondos keresgélés után nemcsak egy női fitness teremre bukkantam, a lakóhelyemtől 2 perc sétányira, hanem egy olyan jógaprogram is rám talált, amely a 4 dimenziót képes összehangolni. A nyári 21 napos kihívásom, miszerint minden nap végigcsináltam egy gyakorlatsort, azt eredményezte, hogy a szeptembert úgy tudtam elkezdeni, hogy örömmel kelek korán, szinte kidob az ágy, és alig várom, hogy elkezdjem a jógát, mert friss vagyok, tettre kész, és lelkes.

Érdemes végignézni a saját 4 dimenziódat: mire nem figyelsz eleget, miből van hiányod, és milyen apró vagy nagyobb lépésekkel kezdheted el az adott életterület regenerálását a teljesebb, harmonikusabb élet reményében.

Gallen Rita

Forrás : Stephen R. Covey  A 8. szokás – Az eredményességtől a kiválóságig

 

Leave a Reply

*