Nemrég az a szerencse ért, hogy Sors Tamással Paraolimpiai, Világ- és Európa bajnok úszóval beszélgethettem, miközben egy cég felsővezetői hallgattak minket, aztán kérdeztek is természetesen. Olyan dolgokról esett szó, mint siker, motiváció, ambíció, kudarc, kiégés, megküzdés.
Ittuk Tamás szavait, minden mondata adott nekünk valami fontosat, valamit, amit a saját vezetői létünkben végiggondolhatunk. Akit láttunk, hallgattunk néha tátott szájjal, egy 25 éves fiatalember, aki sokunk számára lehet Példakép tudatosságban, őszinteségben, alázatban, nyitottságban, küzdésben, erőben, elfogadásban, hitben és persze versenyzésben.
Ahogy ő fogalmazott, jól el van látva BOLDOGSÁGKÉPESSÉGGEL. Ezért szerencsésnek érzi magát.
Nagyon érdekelt egy ponton, hogy megtudjam tőle, hogyan lehet 4 évig ugyan arra az 1 célra (Olimpia) összpontosítva dolgozni nap, mint nap és ráadásul ezt háromszor megismételni.
Elmondta, hogy úgy képzelte, az Olimpia egy vár számára, ahol az Olimpia maga a vár bevétele. Közben pedig az ostrom 4 évig tart, ahol minden egyes tornyot, ami egy-egy köztes világverseny, minden egyes falat, ami egy-egy hazai megmérettetés, minden egyes téglát, ami egy-egy edzés be kell venni ahhoz, hogy a végső ostrom a lehető legjobban sikerüljön. Elmesélte, hogy amikor nehéz volt, egy-egy téli reggelen kilépni elsőként a hideg utcára a friss hóba, mivel más még nem járt hajnali 5-kor benne, akkor a fókuszát áttette nagyon közeli célokra, mint az edzés, mint a vasárnapi pihenés és feltöltődés, hogy tudjon haladni előre. Volt, hogy a végső cél nagyon látható és elérhető volt számára, azonban a nehéz napokon úgy segítette magát, hogy a legapróbb mérföldkövekre bontotta le a nagy célt és csak a következő lépésre, mérföldkőre koncentrált. És olyan is volt, hogy nem ment semmilyen lépés, nem akart és tudott edzeni. Itt elfogadta ezt, nem vicsorgott, erőlködött, amikor már nem volt több erő, hanem várt, így 1-2 napon belül jött újabb lendület.
Persze segítették is őt az úton: a család szeretete, az edző, mint Példakép és a sportpszichológus, aki segít a saját válaszok megtalálásában, nélkülözhetetlenek voltak az úton, az ostromban.
Nagyon megtetszett a várostrom képe. Egyrészt már a saját élsportolói múltamból is ismerem a mondást:
Minden fejben dől el!
Ezt most Tamás szájából is jó volt hallani és tudni, hogy akár a saját képzelőerőnk is velünk van a céljaink elérésében. Felszabadító és lelkesítő volt Tamás tudatossága abban, mi mindent megtanult magáról, miközben a sikerei irányába tartott. Hogy ez a TUDATOSSÁG immár egész életében vele marad. Sőt!
És mi a recept? Hogyan legyél sikeres? Hogyan teljesedjen ki a saját ambíciód? Hogyan váltsd valóra az álmaidat?
Tamás szerint ez:
- Legyen tiszta a cél
- Csináljam sokáig, akkor lesz eredménye
- Gyakoroljak legalább 10 évig
- Higgyek benne, higgyek magamban
- Tudjam, hogy fáj is (fizikailag, lelkileg)
- Kell hozzá idő
- Kell hozzá türelem
- Sok munka
- Fegyelmezettség
- Érezzem magam szerencsésnek
- Bízzam a szerencsében
- Lássam, hol kezdtem
- Legyen bennem hála
- Legyen bennem öröm
- Tudjam, hogy fejben dől el
- Építsek a belső hajtóerőmre
- Képes legyek a jelenben maradni és lenni
- Tudjam magamról, milyen versenyző típus vagyok
- Legyen meg a boldogságképességem minden helyzetben
- Értékeljem a jutalmat
- Tiszteljem a pihenőidőt
- Edzőm legyen Példakép, jó versenyző
- A pszichológia a saját válaszaim megkeresésében segít, éljek vele
Hiszem, hogy ennyi bölcsességgel felvértezve Tamás most új várat ostromol. Közben már azon gondolkozom, hogy a vár akkor kívül van, vagy bennünk? És az is lehet, hogy itt is ÉS ott is….
Bite Barbara
Leave a Reply