MUNKATÁRSI JÓLLÉT-FEJLESZTŐ PROGRAMOK

MUNKATÁRSI KÖZÖSSÉGI PROGRAMOK

A képzés célja, hogy a jelentős teljesítmény-követelmények mellett dolgozó munkatársak jól tudják kezelni az őket ért stresszt. A képzés feladata, hogy felkészítse őket olyan módszerek használatára, amelyek segítenek a stressz-kezelésben, oldják azt, és akár a munkahelyen, akár otthon eredményesen alkalmazhatók. A helyes stresszkezelés elősegíti a különböző konfliktushelyzetek megelőzését valamint megalapozza az egyenletes teljesítményszintet is.

A tréning eredményeként:

A résztvevők ismeretei, gyakorlati tudása kibővül, mind a kommunikáció, konfliktuskezelés, mind pedig a stresszkezelés területén.

Képessé válnak a megismert stresszmegelőző és –kezelési technikák alkalmazásával feszültségeik és problémáik eredményesebb megoldására, emelkedik teljesítőképességük és csökken a burn out veszélye.

Csökken a konfliktusok száma, javul az állóképesség, és a stressztűrő képesség.

A stressz értelmezése és stressz-tényezők

• a stresszállapot jellegzetességei  és kiváltó tényezők
• a stressz rövid- és hosszútávú hatásai
• idő-stressz és encounter stressz
• szituációs és anticipációs stresszorok
• stresszt okozó intrapszichés tényezők

Az állóképesség és a stressztűrő képesség növelése 

• stresszhelyzetek és a stresszt magában hordozó helyzetek felismerése
• stresszhelyzetek megelőzése, az elkerülés lehetőségei
• felkészülés a stresszel járó eseményekre
• az érzelmek és a tények elkülönítésének eszközei

Stresszhelyzetek megoldása 

• az önismeret és a stressz kapcsolata
• tünetkezelés helyett ok-feltáró és -megszüntető technika megismerése
• „aranyhal” helyett az „aranyhalfogás” mestersége
• a megoldási lehetőségek és a személyiség összehangolása

Stresszmegelőzési és –kezelő technikák 

• megoldási alternatívák a résztvevők által megfogalmazott konkrét helyzetekre
• nagycsoportos gyakorlatok tréneri támogatással
• a kiégés, és amit megelőzése, illetve megszüntetése érdekében tenni lehet

A tréning célja, hogy a résztvevőknek legyen rálátásuk, milyen konfliktuskezelési stratégia jellemző saját működésükre, és tudatosan tudjanak változtatni rajta, amennyiben fontosnak érzik azt.

A témára és egymásra hangolódás után a résztvevők konfliktushoz való viszonyára nézünk rá asszociációs gyakorlattal, valamint összességében a konfliktus hatásaira.

Átbeszéljük mi különbözteti meg a konfliktust a vitától, és egy adott struktúra alapján beszélünk a konfliktusok fajtáiról.

A tipikus helyzetek megismerése után a résztvevők saját helyzeteket hoznak fel az egyes konfliktus fajtára, majd megelőzési és megoldási stratégiákat dolgozunk ki.

A Thomas Kilmann modell és teszt segítségével mindenki képet kap arról, hogy mi a saját jellemző konfliktus kezelési stratégiája. Sorra vesszük azokat a helyzeteket, mikor milyen módszer a releváns. Átbeszéljük, hogyan lehet nyer-nyer helyzeteket generálni, és mik azok a szempontok, amikor mindenképp érdemes ebben a szemléletben jelen lenni egy helyzetben.

A gyakorlatok mellett konkrét esetfeldolgozással is segítjük a tanultak beépülését, az aktuális konfliktusos, kellemetlen helyzetek megoldását.

A programot a tanulási pontok kiemelésével és visszajelző körrel zárjuk.

A mai rohanó, kihívásokkal és gyakran nehézségekkel teli világban egyre égetőbb szükség van olyan kapaszkodókra – új készségekre, képességekre, technikákra vagy eszközökre – amelyek nemcsak a fájdalmas pillanatok kezelésében segítenek, hanem az örömteli pillanatok felerősítésében és minél teljesebb megélésében is. Vajon képesek vagyunk-e megállni egy pillanatra, észre venni és tudatosan megélni az életünk pozitív pillanatait? A pszichológiában savoring néven ismert fogalom a pozitív élmények feldolgozásának kérdéskörével foglalkozik. Eszerint, akár egy film rendezői, aktív szerepünk van abban, hogy a pozitív eseményeket előidézzük és felerősítsük, különben azok észrevétlenül elmúlnak és nem fogunk emlékezni rájuk. A tréning fókuszában a résztvevők pozitív tapasztalatokra való érzékenyítése áll illetve egy olyan fajta szemléletformálás, aminek célja egy magasabb általános boldogsági szint elérése. A pozitív érzelmeknek köszönhetően ennek eredményeként a résztvevők produktívabbak, energikusabbak és kreatívabbak lesznek.

A tréning során megismerkedünk a pozitív pszichológia szellemiségével, különösen a savoring fogalmával. Rövid tudományos tényekkel és kutatásokkal alátámasztott prezentáción keresztül mutatjuk be a pozitív élményfeldolgozás hátterét, mely során a résztvevők felismerik a savoring gyakorlásának fontosságát. A résztvevők lehetőséget kapnak arra, hogy megosszák saját tapasztalataikat a pozitív élmények feldolgozásával kapcsolatban és összegyűjtjük a már bevált gyakorlataikat. Olyan hasznos technikákat mutatunk be, amelyeket a résztvevők a mindennapi rutinjukbe beépítve alkalmazhatnak. A témát páros, kis- és nagycsoportos helyzetekben dolgozzuk fel. A workshopot egyéni vállalások és/vagy egyéni akcióterv kidolgozásával zárjuk, mely során a résztvevők konkrétumokat fogalmaznak meg arra vonatkozóan, hogy a savouring gyakorlásában fejlődjenek és pozitív élmények megélését egy önmagukat segítő, magasabb szinten műveljék.

A tréning célja az érzelmek kezelésével kapcsolatos tudatosság növelése saját és mások vonatkozásában, mindezt vezetői szerepben.

EQ fogalma, területei a 21.században

Érzelmeket generáló tréning feladatok

Érzelmek kezelésére egy gyakorlati modell

Nyomógombok és racionális eltérítők beazonosítása

EQ vezetőként – Goleman modell alapján

Oké keret és bizalom

Vezetői sebezhetőség

Vezetői dilemmák feldolgozása csoportos coaching elemekkel

Vezetői szituációs feldolgozása cselekvésorientált / drámás elemekkel

ELMÉLETI HÁTTÉR, MODELLEK

• Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia a munkahelyen
• Daniel Goleman–Richard Boyatzis–Annie McKee: A természetes vezető. Az érzelmi intelligencia hatalma
• Brene Brown: Bátraké a boldogság, Bátraké az erő
• Stephen Neale, Lisa Spencer-Arnell, Liz Wilson: Érzelmi intelligencia coaching
• Adele B. Lynn, Janele R. Lynn: Érzelmi intelligencia

A tréning célja, a munka-magánélet egyensúly vagy integrálás érdekében, szerepeink tudatosabb megélése, illetve az időnk és energiánk hatékonyabb tervezése.

A témára, és egymásra való hangolódás után, körbejárjuk az Egyensúly fogalmát: kinek mit jelent, mikor és mitől érzi, hogy egyensúlyban van. Kognitív és érzelmi, illetve testi szinten is azonosítjuk a saját egyensúlyunkat. Ezután a résztvevők lehetőséget kapnak, hogy megvizsgálják saját értékrendjüket, legfontosabb értékeiket, majd elgondolkodhatnak, hogy milyen mértékben jelennek meg ezek az értékek a mostani életszakaszukban, különböző szerepeikben.

A folytatásban a legfontosabb szerepeikkel foglalkozunk. A szerepeket a lehető legrészletesebben fogalmazzuk meg, ami segíti a résztvevőket a saját témájukra való hangolódásban, és a szerepeikkel való foglalkozás irányának meghatározásában. Egy jelenlegi és egy vágyott szereptortába beleillesztik a mostani legfontosabb szerepeiket és az adott szerepekben eltöltött időt. Tudatosítják az egyensúlyuk billegésének okát, illetve azt, hogy mire van saját maguknak ráhatása.

Megismertetünk a résztvevőkkel néhány olyan technikát, ami a határuk kijelölését, illetve a nem-et mondás képességét támogathatja.

Összegyűjtjük azokat a lehetséges „energia-töltő” állomásokat, amelyek az egyensúly létrehozásában támogathatják a résztvevőket.

Egyéni akcióterv írásával zárul a workshop: mi az első dolog, amit tenni fogsz, hogy közelebb kerülj a saját egyensúlyod megéléséhez?

Az egészségesebb és teljesebb élet, a pozitív érzelmi egyensúly egyik kulcsa, hogy a változásokat aktívan alakítsuk, ezáltal csökkentve a kihívások okozta negatív hatásokat.

A reziliencia program célja a résztvevők pszichikai ellenállóképességének növelése, belső erejük forrásainak azonosítása a személyes sikereik és objektív mérőeszközök által. Az erőforrások tudatosítása mellett cél a mindennapokban is megvalósítható akciók kidolgozása az egyensúlyi állapot megtartása érdekében, amit az akadályt jelentő helyzetek során is meg tudnak őrizni.

Konkrét akciótervvel felszerelkezve a résztvevők képesek lesznek az aktuális, kihívást jelentő élethelyzeteikre megoldásokat találni.

A bevezető ismerkedés után gyakorlati példákat veszünk sorra, melyek segítik az ezt követően bemutatandó reziliencia-koncepció feldolgozását.

Az egyéni sikereket áttekintve azonosítjuk azokat a személyes erőforrásokat, melyek a képzésen bemutatott technikákkal együtt komplex védőbástyaként működő immunrendszert alkotnak a mindennapi kihívásokkal történő megküzdéshez.

Objektív mérőeszköz alkalmazásával azonosítjuk a résztvevők elhelyezkedését a reziliencia skálán (Connor—Davidson Reziliencia Skála), majd a pozitív pszichológia és megoldásközpontú módszertan segítségével a mindennapokban is jól használható eszközökkel, technikákkal ismertetjük meg a résztvevőket (életút térkép, belső hálanaplózás, hajtóerő elemzés, relaxációs technikák).

A tudásátadás kis és nagy csoportos formában, valamint egyéni helyzetek csoportos coaching módszertannal való feldolgozásával és tréneri prezentációval történik.

A workshopot egyéni akcióterv kidolgozásával zárjuk.

A tréning célja az, hogy a résztvevők tudatosabbak legyenek saját önbizalmuk építésében, illetve a kapcsolataik bizalmi szintjének emelésében, mind a magán-, mind pedig a szakmai életükben. A workshop abban lesz segítségükre, hogy olyan eszközökkel vértezzék fel magukat, amelyek támogatják őket az erősebb bizalom megtapasztalásában, az ’adok-kapok’ relációjában.

A bevezető ismerkedés után egy brainstorming gyakorlatban összegyűjtjük a Bizalom és az önbizalom értelmezéséhez elengedhetetlen tényezőket, asszociációkat, gondolatokat, hogy a bizalom bennünk megjelenő lenyomatának különbözőségét észre vegyük.

Egy, a gyakorlatban is jól használható modellen és egy mátrixon keresztül a résztvevők megvizsgálják saját legfontosabb kapcsolataikat: milyen bennük a bizalom szintje, illetve, hogy milyen kompetenciákra van szükségük, hogy aktívan részt vegyenek a kapcsolataik működtetésében.

A folytatásban az egymáshoz való bizalmukat tapasztalhatják meg a résztvevők egy csoportos játékban, amelyben a teret is használjuk.

A résztvevők kis csoportokban összegyűjtik azokat a tevékenységeket, amelyek erősíthetik, illetve, amelyek gyengíthetik az önbizalmat, illetve a kapcsolati bizalmat. Majd akciótervet készítenek: milyen lépésekben képzelik el fejlesztést.

A PROGRAM CÉLJA: a Női közösség összetartása, tapasztalatok, tippek megosztása

A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA: 2-3 heti rendszerességgel, online vagy személyes alkalmak szervezése a résztvevőket aktuálisan foglalkoztató témák mentén egy coach facilitálásával, magyar és angol nyelven.

A feldolgozott témakörök a résztvevők igényei szerint alakíthatók.

Sheryl Sandberg, a Dobd be magad című könyv szerzőjének, a Lean In mozgalom elindítójának 3 fő üzenete:
 Ülj az asztalhoz! Vagyis, légy látható, mutasd meg magadat, a tudásodat, az értékrendedet!

• A társad legyen valódi társ! A női munka-magánélet egyensúlyhoz elengedhetetlen, hogy a társ igazi támogató szerepet töltsön be a magánéletben.
• Ne szállj ki, mielőtt kiszállnál! Vagyis, nagyon fontos, hogy elég izgalmas legyen a munkád ahhoz, hogy legyen mihez visszatérned pl. a gyerekvállalás után.

• Lean In – Dobd be magad!
• Pozitív pszichológia
• A bizalom és az önbizalom anatómiája
• Vezetői Énmárka – Történetek kudarcról és sikerről
• Sebezhetőség – Érvényes beszélni róla
• Megújulás : Új év, új célok a Year Compass mentén
• Rendhagyó Nő reggelik: kerekasztal beszélgetés női felsővezetőkkel
• Érzelmek a munkahelyen
• A kapcsolati háló ereje
• Kényes témák a munkahelyen
• Éld az életed és az időd alkalmazkodik hozzád!
• Találd meg a Benned élő szabad nőt!
• Mutasd meg magad női vezetőként!
• Reziliensen 2020 kihívásaival szemben!
• Rivalizálás helyett egymás támogatása
• Online energizáló workshop – A home office kihívása
• Online workshop – Munkajog a koronavírus idején
• és a járványhelyzet pszichológiai hatásai
• Savoring: a boldogság nyomában – hogyan éljük
• meg tudatosabban az életünk pozitív pillanatait?